 |
|
Tudja -e Ön, hogy a
koszorúér-betegség,
szívizominfarktus,
agyvérzés
érszűkület előfordulása
un. rizikófaktorokhoz szorosan kötött?
Tudja -e, hogy a legfontosabb rizikófaktorok a
magasvérnyomás
cukorbetegség
koleszterin- és egyéb zsíranyagcserezavar
dohányzás
elhízás
mozgásszegény életmód
Dohányzási szokásáról, testsúlyáról, rendszeres testmozgásáról, vagy edzetlenségéről, napi stresszhelyzeteiről nyilván pontos ismeretei vannak.
De tudja-e Ön, hogy mennyi a
koleszterinszintje?
vércukorszintje?
vérnyomása?
Tudja-e, hogyha ezek az értékek magasabbak, akkor megfelelő kezelésre van szüksége, mellyel a fenti betegségek előfordulási kockázata jelentősen csökkenthető?
Nálunk lehetőség van néhány perces vizsgálat kapcsán megtudni a koleszterin- szintjét, vércukorszintjét, vérnyomását.
A vizsgálat ideje max. 8-10 perc, minimális fájdalomal jár (tűszúrással vérvétel) célszerű éhgyomorra jönni, vagy előtte kb 5 órán át ne egyen, és folyadékból is csak vizet fogyasszon.
Amennyiben a fenti értékek bármelyike meghaladná a normális szintet, szakorvosi tanácsot is adunk.
|
A koleszterin az ember (és állatok) vérében megtalálható vérzsírok (lipidek) egyike. Az állati eredetű táplálékok (hús, tejtermékek, tojás) tartalmaznak koleszterint, a növényi eredetűek nem. A túlzott mennyiségben bevitt koleszterin ártalmas lehet. A bélrendszerből felszívódott zsír a májba kerül, átalakul és raktározódik, majd onnan újra koleszterinként juthat a véráramba.
A fő veszély az érelmeszesedés, ilyenkor az erek falában zsírlerakódás (plakképződés) következik be és ez rontja a véráramlást. Ebben az esetben az áramlás a szövetek felé kórosan csökkent lehet, de nagyobb a valószínűsége az érrendszeren belüli alvadékképződésnek is, mely szívinfarktust, vagy agyi keringési blokkot (stroke) idézhet elő.
A koleszterinnek több alakja van, de legfontosabb az LDL (alacsony denzitású lipoprotein) és a HDL (nagy denzitású lipoprotein). Az LDL vérszintjének növekedése előnytelen, a HDL előnyös a koleszterin érfalba történő beépülése és a szívbetegségek kialakulása szempontjából. A koleszterin mellett egy másik vérzsír, a triglicerid (2.2 mmol/l felett) emelkedése is növelheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát.
Idősebb korban általában emelkedik a koleszterinszint, de kedvezőtlenül befolyásolja azt a helytelen táplálkozás, cukorbetegség, dohányzás, a testmozgás hiánya, elhízás, magas vérnyomás és a túlzott alkoholfogyasztás. A koleszterin és trigliceridszintet ajánlatos időről időre, főként 40 éves kor felett, ellenőríztetni. A koleszterin normál szintje: 5.2 mmol/l alatti, 5.2-6.2 mmol/l között már a kockázat mérsékelten emelkedett. A 6.2 mmol/l serum koncentráció felett jelentősen emelkedett koleszterin- szintről beszélünk.
Mérsékelten emelkedett koleszterinszintet a megfelelő táplálkozással (diéta) és élemóddal is könnyen helyre lehet állítani. A jelentősen emelkedett koleszterinszint esetében mérlegelendő a gyógyszeres kezelés. Ennek a kezelésnek többféle módja van. A gyógyszer támadáspontja szerint a következő csoportok különíthetők el.
-Sztatinok-gátolják a májban a koleszterin képző fehérje működését.
-Epesavkötők-csökkentik az epesók szintjét a vérben.
-Fibrinsav származékok-csökkentik a májban a triglicerid és LDL koleszterin- szintet, valamint növelik a HDL (hasznos) koleszterinszintet.
-Nikotinsav származékok-A májra hatva gátolják a zsírsavak átalakulását, ezáltal csökkentik a triglicerid és kolszterinszintet.
-Halolajok (tengeri trigliceridek) A májban gátolják az LDL képződést.
|
A szívinfarktus (szívizom elhalás) oka, hogy a szívizom vérellátását biztosító két un. koszorúér (coronaria) valamelyik ágában megszűnik a véráramlás. A pulzáló szív folyamatos oxigéndús vért igényel működéséhez, ha az oxigén ellátás nem megfelelő (ischemia), az izomszövet elhalása (infarktus) következhet be. A szívizomszövet képes a regenerációra, ha a vérellátás rövid időn belül (esetleg kezelés hatására) helyreáll. A következmény az elhalt szívizomterület nagyságával arányos. A verőerek szűkülete nem feltétlenül okoz panaszt. A szívbetegség kezdeti jele, a fizikai megterhelésre jelentkező légszomj, mellkasi fájdalom vagy nyomásérzékenység (angina). A szívinfarktust nem feltétlenül előzi meg anginás fájdalom.
Az infarktus tünetei- súlyos mellkasi fájdalom, légzési nehézség, karba vagy állba sugárzó zsibbadás, gyenge (esetleg szabálytalan) lassú érverés, hasi teltségérzés, szédülés, verejtékezés, émelygés. Az infarktus néha észrevétlenül zajlik. Az infarktuson átesett betegek fokozottan veszélyeztetettek egy újboli infarktus kialakulására. A veszélyeztetettség felismerésére különböző vizsgálatok, mint például az EKG, szívultrahang, koszorúérfestés (coronariographia) alkalmasak.
Fő kockázati tényezők: a magas koleszterinszint, dohányzás, magas vérnyomás, életkor, családi kórelőzmény, elhízás, túlzott alkoholfogyasztás, helytelen táplálkozás, testmozgás hiánya, drogfogyasztás.
Gyógyszeres kezeléssel az infarktus megelőzését és az infarktust követő felépülést lehet elérni. Infarktus után törekedni kell a veszélyforrások teljes kiiktatására.
A kezelésben a következő gyógyszercsoportok használatosak:
-ACE gátlók- csökkentik a szív terhelését, a vérnyomást.
-Beta blokkolók- lassítják a szívverést, ezzel csökkentik a szívizom oxigén igényét.
-Kalciumcsatorna gátlók- növelik a szívbe irányuló véráramlást, csökkentik a vérnyomást.
-Nitrátok- tágítják az ereket, ezzel a szívbe irányuló véráramlást fokozzák.
-Vérlemezke aggregáció gátlók- a vérlemezkék összetapadását gátolják, megelőzik a véralvadást.
-Vérzsírcsökkentők- csökkentik a koleszterinszintet és ezzel a plakk-képződés esélyét.
A kevés zsírt és sót, valamint sok rostot tartalmazó étrend kialakításával, a rendszeres testmozgással és a megfelelő testsúly elérésével, az egyéb kockázati tényezők (dohányzás, stressz, mértéktelen alkoholfogyasztás) kiiktatásával sokat lehet tenni az infarktus elkerüléséért.
|
A magasvérnyomás (Hypertonia)
Az emberi vér zárt csőrendszerben, az erekben kering. A véráramlás folyamatos, a pumpafunkciót a szív végzi. A szív összehúzódása alatt (systole) képződik az a nyomás, mely az egész keringést fenntartja, a szív elernyedt állapotában (diastole) is folyamatos az áramlás, de ekkor az érrendszeren belül a nyomás természetesen csökken. A vérnyomás a vér érfalra gyakorolt nyomása. Mértékegysége a Hgmm (higanymilliméter). A verőerekben (arteriák) a vérnyomás értéke jelentősen különbözik a systole és a diastole alatt. (A vénákban már nincs ilyen különbség). Éppen ezért a vérnyomásnak két jellegzetes értékét vesszük figyelembe: a felső, azaz systoles értéket, (a szív összehózódása alatt) és az alsó, azaz diastoles értéket (a szív elernyedése alatt). Igy kapjuk a legtöbbünk számára ismerős képletet. A vérnyomás pl. 120/70 Hgmm. Mindkét értek fontos; külön-külön, és együttes jelentőséggel is bír.
A vérnyomás nem olyan állandó érték, mint pl. testmagasságunk, a szervezet a változó körülményekhez a vérnyomás bizonyos határokon belüli változtatásával alkalmazkodik. Pl 110/70 Hgmm-s nyugalmi vérnyomás erős stressz hatására 150-160/90 Hgmm-ig is emelkedhet, de előfordulhat, hogy 180-200 Hgmm-s systolés érték sem tekinthető kórosnak, ha ez egy alkalmazkodási reakció része, és csak rövid ideig áll fenn (pl versenysportolóknál a rajt körüli pillanatok). A nyugalomban mért vérnyomás normális felső határa felnőtteknél jelen tudásunk alapján 140/90 Hgmm. Ha akár a felső, akár az alsó érték kissé magasabb ennél, felmerül a hypertonia gyanúja. Egy mérés alapján azonban még nem beszélhetünk magasvérnyomás-betegségről, ezt csak akkor mondjuk, ha több, különböző idöpontban mért érték is magas (természetesen, ha valakinek jelentősen magasabb, pl 180/110 Hgmm a nyugalmi vérnyomása, az egyértelműen kóros).
A magasvérnyomás-betegség egyértelműen népbetegség. A felnőtt lakosság 20-25%-át érinti, de a 60 év felettieknél ez az arány 50% körüli.
Az esetek kis részénél (5 %) valamilyen egyéb ok (pl. vesebetegségek, hormonális betegségek, ionháztartás zavar, elsősorban fokozott Natrium bevitel ill. csökkent ürítés, érrendszeri eltérések, esetleg bizonyos gyógyszerek szedése, stb) áll a magasabb vérnyomás hátterében. Azonban az esetek messze nagyobb részében nem tudunk egyértelmű kiváltó okot találni, ezeket az eseteket nevezzük primer hypertoniának, vagyis magasvérnyomás-betegségnek. A magasvérnyomást "néma gyilkos"-nak is szokták nevezni, ugyanis a legnagyobb baj az, hogy sokszor évekig, vagy évtizedekig is fennáll, és nem okoz semmilyen tünetet, panaszt. Amikor a panaszok jelentkeznek, akkor pedig már sokszor késő (pl. egy magasvérnyomás-betegség első tünete lehet egy agyvérzés. Ilyenkor úgy tűnik, hogy "egészséges" egyénen jelentkezett egy súlyos betegség, holott lehet, hogy az illető már 25 éve hypertoniás, csak senki nem tudott róla).
Ha nem kezelik időben a hypertoniát, súlyos szervkárosodások előidézésében játszhat szerepet. Agyi keringészavar, szívinfarktus, szembetegségek, veseelégtelenség, érszűkület, esetleg nagyobb verőerek hirtelen megrepedése ( dissectio). Ezeket sokkal könnyebb megelőzni, mint a kialakult betegséget kezelni.
Rendkívül fontos megemlíteni, hogy a hypertonia, ha egyéb rizikofaktorokkal is társul, akkor sokkal gyorsabban fejti ki káros hatását. Tehát, ha dohányzás, emelkedett koleszterin és egyéb lipidszint, cukorbetegség közül egy vagy több fennáll, a szervkárosodás veszélye sokszorosára nő. A kockázat emelkedik az életkorral, az elhízással, a stresszel zavart és mozgásszegény életmóddal. Ugyancsak fokozott kockázatot jelent a pozitív családi anamnézis (családban hypertonia, mely 50 éves kor alatt jelentkezett).
A magasvérnyomással tehát foglalkozni kell. Enyhe, kezdődő esetekben elég lehet az életmódbeli változás (dohányzás elhagyása, rendszeres testmozgás, telített zsírokban, koleszterinben és sóban-Na- szegény diéta, testsúlycsökkentés). Ha ez nem elegendő a vérnyomás normális szintre csökkentéséhez, illetve ha eleve súlyosabb a hypertonia, akkor gyógyszeres kezelésre van szükség.
A gyógyszerek különböző módon csökkentik a vérnyomást, illetve oly módon hatnak a keringési rendszerre, hogy helyreállitják a kezdődő szervi elváltozásokat. Nyolc-kilenc nagyobb vegyületcsoport létezik a gyógyszerek támadáspontja szerint. Mindegyik csoportban több, vagy több tíz gyógyszer található, így a csak Magyarországon forgalomban levő vérnyomáscsökkentő gyógyszerkészítmények száma (ha a különböző kiszereléseket és hatóanyagtartalmat is figyelembe vesszük) legalább 250-300.
Fentiek alapján mindenképpen érdemes szűrővizsgálaton részt venni. Ha felmerül a magasvérnyomás lehetősége, vagy igazolódik a hypertonia, akkor belgyógyász-kardiológus szakorvossal célszerű konzultálni. A kivizsgálás részei első esetben általában: fizikális vizsgálat, laboratóriumi vizsgálat (vér, vizelet), EKG, hasi ultrahang, szív ultrahang, szemészeti vizsgálat, és gyakran 24 órás vérnyomásmonitorozás: azaz automata vérnyomásmérő felhelyezése, mely 24 óra alatt 15-30 percenként méri a vérnyomást). Ezek után dönt az orvos a kezelésről: szükséges-e gyógyszer, ha igen melyik fajta, milyen adagban, egy vagy több gyógyszer kombinációja, milyen napszakban stb.
A jól beállitott, kezelt hypertoniások életminősége nem csökken. Munkájukat ellátják, családi- és szexuális életükben nem szenvednek hátrányt, sportolhatnak. (pl. előfordult, hogy jól kezelt fiatal magasvérnyomásos egyén maratoni távot - 42 km - is lefutotta !)
|
|
Examed Orvosi Rendelő Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 16. fsz. 4. Tel.: 332 0718, fax: 302 9888 E-mail: info@examed.hu
|
