ExaMed



Szív és érrendszer Rizikófaktorok A magas koleszterin A szívinfarktus A magasvérnyomás (Hypertonia) Nőgyógyászat Nőgyógyászati rákszűrés
és a cytológiai értékelés
Méhnyak konizáció Hormonpótlás menopauzában (klimax) lévő asszonyoknál
Szülészet Terhességi vitamin és ásványianyag pótlás Terhességi ultrahang vizsgálat Fertőzések terhességben Táplálkozás Testsúlycsökkentés Táplálkozási tanácsok Vásárlás Kalóriatáblázat



Terhességi vitamin és ásványianyag pótlás
Általánosságban leszögezhető, hogy a terhes táplálkozása, jelenlegi ismereteink szerint, nem különbözik nagymértékben az általánosan elfogadott, korszerű táplálkozástól (lsd. táplálkozás című fejezetben). A terhesnek nem kell többet ennie, de vigyáznia kell, hogy megfelelő kalória (főleg fehérje formájában), vitamin és ásványianyag bevitel történjen. A terhességi vitamin készítmények általánosságban kielégítik a terhesség alatti növekedett igényeket. Kiemelten fontos azonban a fólsav, magnézium és vas megfelelő bevitele, melyek mennyisége a terhességi vitamintablettákban gyakran nem elegendő.


Folsav

Terhesség alatt a napi folsav szükséglet megnövekszik (400 ug/nap). Folsav hiányában olyan rendellenesség léphet fel (homocisztein felszaporodás), mely esetén a magzai fejlődési rendellenességek (velőcsőzáródási rendellenességek) kockázata növekszik. Gyakrabban fordulnak elő beágyazódási zavarok és spontán vetélések is. A megfigyelések egyértelművé teszik, hogy a koraszülés és a csökkent magzati súlygyarapodás is nagyobb valószínűséggel következik be folsavhiányos állapotban. Célszerű tehát már a fogamzás előtt elkezdeni a 400 ug/nap folsavpótlást, mert így a beágyazódási zavarok és fejlődési rendellenességek kockázata csökkenthető.


Magnézium

Terhességben a napi magnézium (Mg) igény megnövekszik (400 mg/nap). Az általános táplálkozási szokások gyakran nem elégítik ki a növekvő szükségletet, így terhességben kb. 20%-kal csökken a Mg koncentráció. A terhesség alatti Mg pótlás vizsgálata kapcsán számos előnyös hatást figyeltek meg, pl. csökkent a spontán vetélés és a koraszülés gyakorisága. Megfigyelték továbbá, hogy a Mg pótlás jótékony hatással van az anyai vérnyomásra és a magzat növekedésére is. Indokolt tehát, hogy a terhesek megfelelő Mg pótlásban részesüljenek (napi 250-500 mg), a terhesség minél korábbi időszakától kezdve.


Vas

A vasszükséglet szintén megemelkedik (30 mg/nap) terhességben. A normál táplálékkal nem lehet kielégíteni a megemelkedett szükséglet. A megfelelő pótlás hiányában, különösen a terhesség második felében vashiányos vérszegénység következhet be. Vashiányos vérszegénységben gyakrabban fordul elő a magzati súlynövekedés csökkenése és koraszülés. A terhesség második harmadától a szülésig, sőt még a szoptatás alatt is, a vaspótlás általánosan elfogadott. Vashiányra hajlamosít a terhesség előtti nagyfokú menstruációs vérveszteség, a húsban és C vitaminban szegény táplálkozás, a fiatalkorúak terhessége, az ikerterhesség, és bizonyos gyógyszerek (pl. az aspyrin) szedése.


Terhességi ultrahang vizsgálat
A terhességi ultrahang vizsgálatok több mint három évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezidő alatt elégséges tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ki lehessen jelenteni, hogy a megfelelő szabvány szerint készült orvosi ultrahang készülékekkel végzett vizsgálatok nem jelentenek veszélyt a magzatra nézve. Természetesen az indokolatlanul végzett vizsgálatokat ennek ellenére kerülni kell. Jelenlegi tudásunk szerint, a terhesség során négy vizsgálatnak mindenképpen létjogosultsága van. Az első vizsgálattal, a 6-8. terhességi héten, a fogamzás időpontja állapítható meg, ezzel a vizsgálattal lehet a lehető legpontosabban meghatározni a szülés várható időpontját. A 12-13. héten a magzat jól látható, kontúrja élesen ábrázolódik, hasa, háta, végtagok megfigyelhetők. A nyaki redő (tarkótáji folyadékgyülem) vastagságának mérésével, (3 mm alatt normális) a kromoszóma rendellenességek gyanúját vethetjük fel. Az összes kromoszóma rendellenességek mintegy 70 %-ában ugyanis nyaki ödéma jelenik meg. A 18. héten kötelező kórházi ultrahang szűrővizsgálat történik. Ekkorra a magzati szervek fejlődése befejeződik, a magzat igen jól látható, a szív, gyomor, húgyhólyag, koponya szerkezet, gerinc kontúr jól követhető. A 30-34. terhességi hét között a magzat normális fejlődését (súlygyarapodását) ellenőrizzük, ekkor a magzat fekvése és a lepény tapadása is jelentőséggel bír. Amennyiben a baba rendellenes fekvésére (méhen belüli elhelyezkedésére) van gyanú (medence végű vagy haránt ill. ferde fekvés), a 37. héten ismételt vizsgálat szükséges. Ekkor ugyanis a magzat helyes irányba (koponya lent) történő fordítása (külső segítséggel) lehetséges.


Korai Down-Kór Szűrés

Ez az eljárás egy anyai vérvétel és ultrahang vizsgálat segítségével képes a leggyakoribb két kromoszóma rendellenesség (21-es és 18-as triszómia) kb. 85%-ának kiszűrésére. A magzati nyaki redő (ödéma) ultrahangos mérése és az anyai vérminta elemzése (két paraméteres, Beta-HCG és PAPP-A teszt) lehetővé teszi a terhes számára, a Down-kór (21-es kromoszóma rendellenesség- triszómia) és Patau-kór (18-as triszómia) kockázatának megállapítását. A vérvétel a terhesség 9-12. hete között végzendő, s mivel a teszt értékelése kb. két hetet vesz igénybe, az eredmény már az ultrahang (hüvelyi) vizsgálat ideális időpontjában (12-13. hét) rendelkezésre áll. Ekkor a teszt eredménye, a nyaki redő vastagságával összevethető, így a két kromoszóma rendellenesség pontos kockázata meghatározható. Mivel a vizsgálat nem megterhelő az anya számára (non-invazív) és segítségével a fenti kromoszóma rendellenességek kb. 85 %-a felismerésre kerül, a gyakorlatban jól alkalmazható módszerről van szó. Az eredményekről 1996-ban, rangos szakmai folyóiratokban jelentek meg közlemények (New England J.Med., American J.Obstet.Gynecol, stb..). Tudni kell, hogy a Down-kór kockázata 35 éves kor felett jelentősen emelkedik, 40 év felett pedig már meghaladja az egy százalékot, ezért 35 év felett a kromoszóma meghatározás minden anya számára biztosított. A kromoszóma meghatározás CVS (chorionic villus sampling -magzatboholy mintavétel, többnyire hüvelyi úton) vagy AC (amniocentézis-magzatvízvétel, hasfalon keresztül) útján, genetikai centrumokban történik. A CVS-re a 10-12. terhességi héten, az AC-re a 15-18. héten kerül sor. Mindkét beavatkozás bizonyos veszélyt jelent a magzatra nézve. A CVS előnye a korai diagnózis, hátránya a magasabb vetélési kockázat (1-2 %). Az AC előnye a pontosabb diagnózis, a kisebb anyai megterhelés és az alacsonyabb vetélési kockázat (valamivel 1 % alatt). Annak ellenére, hogy a Down kór kockázata 35 év felett emelkedett, a nagy számok törvénye értelmében, az összes Down kóros gyerek 80 %-a mégis a fiatalabb életkorú anyától származik. Részint, mert a fiatal anyáknál redszerint nem kerül sor kromoszóma meghatározásra, részint pedig a gyerekét nagyon féltő, idősebb (még gyermektelen) anya nem szívesen teszi ki magát a "kockázatos" beavatkozásnak, egy korai, veszélytelen előszűrő eljárásra nagy igény mutatkozik. Mivel nem tudjuk, hogy az anyai vérből meghatározott Beta-HCG és PAPP-A értékek miért változnak kromoszóma rendellenességek esetén (Down-kórban a PAP-A csökken, a Beta-HCG emelkedik), ezért csak statisztikai adatokra hagyatkozhatunk a tanácsadáskor. Vagyis a terhesnek meg kell elégednie azzal a vizsgálati eredménnyel, hogy a Down-kór kockázata pl. 1/120 vagy 1/840. Természetesen nem könnyű ilyenkor döntést hozni, így annak a terhesnek nem is ajánlott a vizsgálat, aki ezzekkel az adatokkal nem tud mit kezdeni, vagy aki biztos benne, hogy az eredménytől függetlenül kromoszóma meghatározást fog végeztetni, vagy fordítva. Öszefoglalva, a nyaki redő vastagságának megállapításával, az anyai életkor figyelembevételével és a teszteredmények kalkulálásával (1/150-nél nagyobb kockázatot pozitív eredménynek véve) a kromoszóma rendellenességek kb. 85 %-a kiszűrhető. Figyelembe véve, hogy a fals pozitív eredmény (pozitív eredmény ellenére egészséges magzat) aránya igen alacsony (5%), igen ritka a felesleges aggodalomkeltés. Mivel a vizsgálat nem megterhelő az anya számára és a vizsgálat eredménye már a 12. terhességi héten ismertté válik, az anya számára korai lehetőség kinálkozik egy estlegesen károsodott magzat további sorsáról dönteni.


Fertőzések terhességben
TORCH (mozaikszó, a Toxoplasma, Rubeola, Cytomegalovirus és a Herpes simplex fertőzések kezdőbetűiből). A terhesség első harmádában a leggyakrabban előforduló embrionális károsodáshoz (vetéléshez) vezető anyai fertőzések.

Toxoplasma

A toxoplasma (Toxoplasma gondii) egy olyan parazita, mely főleg a macska ürülékén keresztül kerül kapcsolatba az emberrel. Legfőbb teendő a prevenció, azaz a fertőző forrás elkerülése a várandós vagy potenciális kismama szempontjából.
-Megelőzés
A terhes ne egyen nyers húst. Ne fogyasszon mosatlan zöldséget és gyümölcsöt. Miután alaposan megmosta a zöldségeket, szappannal mosson kezet. A macskaalmot lehetőleg kerülje el, amennyiben ez nem lehetséges, használjon maszkot az alomcseréhez. A macska váladékával sem szabad érintkezni, tehát ne hagyja, hogy az állat nyaldossa önt. Amennyiben ezeket a tanácsokat megfogadja, nem kell megválnia szeretett háziállatától.
-Kimutatás
A szervezetben a fertőzéskor immunválasz alakul ki, mely a fertőzés elleni védelem része. Ennek az immunválasznak a jellegéből következtethetünk a fertőzés idejére. Legelőször az IgM, majd az IgA, ezt követően az IgG (immunglobulin) termelődik a szervezetben. Fertőzés kialakulásától számított két hónapon belül mindegyik IG növekvő koncentrációt mutat a vérben. Hat kilenc hónap elteltével az IgM-t és az IgA-t már nem lehet kimutatni, míg az IgG évekkel a fertőzést követően is kimutatható. Amíg az IgG megtalálható a vérben újabb fertőzés nem következik be, tehát az egyedüli IgG a védettség jele. Érdekes módon sokkal többen estek át toxoplasma fertőzésen, mint gondolnák, hiszen a fertőzés legtöbbször tünetmentesen (esetleg hőemelkedés, gyengébb közérzet) megy végbe. Saját beteganyagunkban a védettség 50 %-on felül kimutatható volt.
-Fertőzés terhességben
A terhesség első trimeszterében (első 12 hét) a fertőzés igen komoly fejlődési rendellenességeket okoz, mely legtöbbször végzetes, azaz vetélés következik be. Így terhesség ezen szakaszában felfedezett friss toxoplasma fertőzés terhességmegszakítást tesz szükségessé. A később bekövetkezett fertőzés esetén nem egyértelmű a magzati károsodás mértéke, sokszor csak kisebb elváltozások észlelhetők, mint jelentős magzatvíz szaporulat (polihydramnion), de a magzat sértetlen marad. A kezelés ilyen esetben antibiotikummal (Rovamycin) a terhesség szinte egész ideje alatt folyamatosan ajánlott.
Mindezekből világosan látszik, hogy a kivánt terhesség bekövetkezte előtt, vagy igen korai szakban célszerű vizsgálatot végezni.


Rubeola

A rubeola fertőzés a legveszélyeseb fertőzések közé tartozik a terhességben. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy kb. 15 éve hazánkban is bevezették a gyerekek védőoltását, így óvodás és iskolás közösségekben ritkán fordul elő ez a betegség. Ennek következtében, hordozó hiányában, lényegesen ritkábban találkozhatunk a fertőzéssel, ezért sokkal kisebb veszélynek vannak már kitéve a kismamák.
Amennyiben mégis bekövetkezik a fertőzés az első 8 hétben, nagyon nagy valószínűséggel maradandó fejlődési rendellenesség alakul ki az embrióban. Nyolc-12 hét között még mindig elég magas a kockázat ahhoz, hogy terhességmegszakítást indokoljon. A 12-16 hét között a magzati elváltozás valószínűsége csekély, ezt követően pedig szinte elhanyagolható.
A fertőzés kimutatása a Rubeola ellenes antigénnel történik. Ugyanazok az immunfaktorok (IgG,IgM) mutathatók ki, mint toxoplasma esetében. Amennyiben friss fertőzésre van gyanú, egy hét elteltével kontroll vizsgálat végzendő.
Mindezekből világosan látszik, hogy a kívánt terhesség bekövetkezte előtt, célszerű vizsgálatot végezni, amnnyiben a vizsgálat eredménye negatív, immunizálni lehet a terhesség vállalására készülő nőket.


Herpes simplex virus

A herpes simplex virus (HSV) bőr és nyálkahátya kontaktus, valamint cseppfertőzés útján terjed. A betegséget a szeméremtesten ill a hüvelyben megjelenő fájdalmas, viszkető, majd kifekélyesedő kelések jellemzik. Az első ízben jelentkező (primér) fertőzés direkt kontaktus útján a megszületendő magzatra igen veszélyes, ezért az aktív stádiumban lévő fertőzés esetében a császármetszés indokolt. A HSV fertőzés esetén a magzati fejlődési rendellenességek kockázata számottevően nem emelkedik. Koraterhességi HSV fertőzés során azonban magasabb spontán vetélési arányt figyeltek meg. A kezelésben elsődlegesen választandó szer az acyclovir (Zovirax, Virolex). A terhesség alatti alkalmazásról megoszlanak a vélemények, de a terhesség második és harmadik harmadában primer, generalizált HSP fertőzés esetén ajánlatos a kezelés, annál is inkább, mert a gyógyszer magzatkárosító voltára nézve semmiféle adat sincs.


Cytomegalovirus

A cytomegalovirus (CMV) a leggyakoribb magzati fertőzést okozó virus. Bár a szexuális úton terjedő betegségek közé sorolják, nem csak nemi úton terjed. A fertőzés gyakran tünetmentes. Magyarországon a nők 80 %-a szeropozitív, azaz átesett a fertőzésen. A szeronegatív terhesek 2-4 %-ában lehet számítani magzati fertőzésre. Hazánkban 100 újszülöttre jut egy CMV fertőzés. A fertőzés magzati tünetei változatosak. A magzatok 5%-a meghal, többnyire vetélés következik be. A magzati CMV fertőzések 10 %-a súlyos elváltozásokkal jár, melyek többnyire az agyat és az idegrendszert érintik. A súlyosság a fertőzés időpontjától függ. A terhesség első harmadában bekövetkezett fertőzés esetében az agy is károsodik.
Az anyai fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, ezért legtöbbször csak bizonyos ultrahangos jelek kelthetnek gyanút a magzat érintettségére, mint például az agyi meszesedés, hasüri szabad folyadék, máj és lépmegnagyobbodás. A fertőzés kimutatása az anyai vérből lehetséges, specifikus IgG és IgM meghatározásokkal. A CMV fertőzés kezelésére nincs lehetőség. A terhesség első felében felfedezett CMV fertőzés esetében terhességmegszakítás indokolt.


Varicella (bárányhimlő)

A bárányhimlő cseppfertőzés vagy direkt kontaktus útján terjed, lappangási ideje 10-21 nap. Minden 7500 terhességre jut egy bárányhimlős eset. A magzatok érintettsége az anyai fertőzések 25%-ában fordul elő. Magzati károsodás azonban csak 2 %-ban következik be. A terhesség első harmadában bekövetkezett fertőzések esetében magasabb, 10 % a magzati érintettség. Tekintettel az ilyenkor kialakuló súlyos fejlődési rendellenességekre a terhességmegszakítás a 12. hétig indokolt. A terhesség utolsó heteiben lezajló fertőzés is súlyosan veszélyezteti a magzatot, ill. újszülöttet. Ilyenkor az újszülött elkülönítése és az immunglobulin kezelés javallt, ennek ellenére a halálozás elérheti a 20 %-ot.


Examed Orvosi Rendelő      Cím: 1054 Budapest, Akadémia u. 16. fsz. 4.      Tel.: 332 0718, fax: 302 9888      E-mail: info@examed.hu